|
שם:
רְגַג רְגַג [to be restless, anxious,] to desire, long, covet. Imperf. יֵירוֹג. Targ. Deut. V, 18. Targ. Y. ib. XII, 20. Targ. Ps. LXXXIV, 3 רְגָגַת Ms. (ed. רִגְגַת, רִי׳, corr. acc.). Ib. LXVIII, 17 Ms. (ed. Pa.); a. fr.—Part. רָגִיג. Ib. LXIII, 2.—V. רָגִיג. ערכים סמוכים
באדיבות אתר ספריא
|