נִדְבַּךְ I, a course of stones, tier. Ezra VI, 4 נִדְבָּךְ.—Targ. Hag. II, 15 (h. text אבן).—Pl. נִדְבָּכִין, נִדְבָּכַיָּא, נִי׳. Ezra l. c.—Targ. Zech. IV, 10. Targ. Ez. XLVI, 23 (h. text טור, טיר׳).