מוֹקְדָא II, (= h. קָדְקֹד) top, crown of the head (differ. fr. מוֹקְדָא). Targ. Job II, 7 (ed. Lag. מוקר׳, Var. מוקד׳). Targ. Y. Deut. XXVIII, 35. [Ib. 28 read: מוקרא.] Targ. Ps. VII, 17 (ed. Lag. ר, Var. ד).