חֵילְתָא, (חלל) hollow, glen, valley. Targ. Deut. III, 29. Targ. Is. XXVIII, 1; a. e.—Pl. (m.) חֵילַיָּא. Ib. XL, 4; a. e.—[B. Bath. 74ᵇ, v. חוּלְתָּא.]