עָ׳ עַדְיָא, (preced.) a passing eruption, rash, scurf. Targ. O. Lev. XIII, 2, a. e. (h. text ספחת). Ib. 6, a. e. (h. text מספחת).—[Targ. Y. II, Deut. XIV, 12 ed. Amst. עדיא, v. עַרְיָא.]